2015. május 13., szerda

Útlevél

 Elérkeztünk az állampolgársággal kapcsolatos dolgok utolsó lépcsőfokához a brit útlevélhez. Lényegében megkérhettük volna már idestova másfél évvel ezelőtt is, de valahogy mindig úgy alakult hogy elmaradt. Egészen mostanáig.
A kérelmezés viszonylag egyszerű miután az ember rendelkezik az állampolgárságát igazoló registration certificate-tel amit ITT kaptunk meg. Lehet a postáról hozott igénylőlapot kitölteni és elküldeni a szükséges dokumentumokkal, vagy lehet online kitölteni a kérelmet és úgy elindítani a procedúrát. Én ez utóbbit választottam, mert a manuális verziónál kitétel hogy ne hibázzon az ember, viszont stressz helyzetben az ember hibázik szóval mikor már hat darab elrontott papírom volt akkor inkább az online kitöltést választottam. Annyi hogy így nem tudja igénybe venni az ember a posta külön szolgáltatását amikor is ők le ellenőrzik hogy jól van e kitöltve a kérelem.  Engem ez mondjuk nem zavart,  ki töltöttem, kifizettem, kinyomtattam. Aztán jön az érdekesebb része a dolognak. Kell ugyanis countersignature azaz valaki aki ellenjegyzi a beadványt, valaki aki igazolja hogy te, te vagy és ismer téged x ideje. Ráadásul az aláíró nem lehet akárki ITT le van írva kik tölthetik be ezt a feladatot.  Mi Márk egyik régi tanárát kértük meg erre. (Ez úton is köszi Timi!) Ez után már csak fénykép kellet, a fent említett állampolgárságot igazoló registration certificate, az összes a nevünkön lévő és érvényes útlevél aztán már vihettem is a postára a csomagot. Egy héttel később jött az értesítő hogy kérhetünk időpontot az interjúra. Az interjú hivatalosan a személyiséglopást hivatott megakadályozni. Nem hivatalosan egy kiváló alkalom hogy a frászt hozzuk a delikvensre. :) Ha sikeresen bejutunk az épületbe onnantól lényegében egy 15-20 perces félig kötetlen beszélgetés ez hogy felmérjék ismételten miszerint te te vagy e. A hivatalos adatokon kívül kb. még a cipőméretemre is kíváncsiak voltak, na meg hogy mit ettem reggelire és hány cukorral iszom a kávét. Komolyan. Hétfőn estünk túl ezen az eseményen. Én szokás szerint szétizgultam az agyamat, Márk pedig a frászt hozta ránk mert több mint fél órát bent volt és már mindenféle rémképek peregtek előttem. Erre mikor nagy vigyorogva előkerült akkor kiderült hogy csak eldumálták az időt, mert a neki jutott hivatalnok szintén nagy PC játék rajongó és muszáj volt átbeszélgetniük a kedvenceiket. Ahogy mondtam ez volt hétfőn, ma szerda van és kezemben van a friss ropogós brit útlevelem. :)

Hivatalos infók az útlevélkérelemhez elérhetők ITT.
Állampolgársággal kapcsolatos korábbi írásaim elérhetőek a bal oldali címkékből vagy ITT.

1 megjegyzés:

éva írta...

Gratulálok! amit Ti végig vittetek azt csinálja utánatok mindenki :)